A múltkori markolós és szemét szállítós post után ismét egy sztori az építőiparból. Az építőiparban nehéz reklamálni. Nem úgy van, hogy ha nem jutunk dűlőre, akkor kérem a panaszkönyvet, meg az áruházvezetőt.

A helyzet a következő: Adott egy kétszárnyú földig érő ablak, kb. 3m x 2,7 m-es. Az üvegek dupla rétegű hőszigetelő üvegek. Az ablak egyik szárnya télen párásodik, de nagyon, a másik szárnya meg teljesen száraz. A párásodás annyira durva, hogy annak ellenére, hogy naponta törölgetjük a párát róla, gyakorlatilag soha nem lehet kilátni, és alatta a laminált padló is kezd felpúposodni.

Némi száraz háttérismeret: A szoba levegőjét 55-65%-os relatív páratartalom esetén érezzük kellemesnek, tehát ez tekinthető normális páratartalomnak. A harmatpont az a hőmérséklet, ahol az adott páratartalom mellett a levegőből kicsapódik a víz. Erre van egy szép táblázat:

Nálunk a szoba hőmérséklete kb. 25 fok, ekkor az egyik ablak hőmérséklete 21, a másiké 17 fok. Már önmagában rossz dolog, hogy két ablak hőszigetelő-képessége ennyire különbözik, de ez alapján egyértelműen látszik, hogy nem a szoba páratartalma a magas, hanem az ablakszárny hőmérséklete van harmatpont alatt. 25°C-on 60%-os páratartalom esetén 16,7°C-on kicsapódik a levegő víztartalma, tehát az üveg már itt eléri (megközelíti) a harmatponti hőmérsékletet. Ha netán 65%- a páratartalom, akkor pedig jelentősen alatta van a harmatponti hőmérsékletnek. Az is látható, hogy ha az ablak jól szigetelne (például a másik szárny), akkor 80%-os páratartalom kellene a párásodáshoz.

A kivitelező nem akarja megoldani a problémát, főleg azért, mert az ablak gyártója jó magyar szokás szerint: megszűnt, így a költségeket nem tudja továbbhárítani a gyártóra. Egyetlen dologra lett volna hajlandó: az ablakkeretbe építhető szellőző beszerelésére. Ez azonban szerintem az ablak hőszigetelésének adna még egy pofont (Még egyet, mert az már önmagában rossz, hogy az ablak egyik fele ennyire rosszul szigetel)

Mivel a kivitelezővel nem sikerült rendeznem a problémát, ablak gyártó pedig felszívódott, ezért az üveg gyártóját próbáltam meg megkeresni. Az üveget a SZILÁNK gyártotta. A nevét azért írom le, mert ők tökéletes üveget gyártanak, úgyhogy biztos nem veszik rossz néven.

Nekem nem tűnt fel ez a tökéletesség, de mivel felvettem velük a kapcsolatot, így ezt is megtudtam. Egy minőségbiztosítási tanúsítvány mögé bújnak, ami alapján azt állította az illetékes, hogy ők csak tökéletes minőséget gyártanak. Náluk selejt/hiba nem fordulhat elő, különben ez a minőségi tanúsítvány nem lenne.

Ez azért furcsa mert a minőségi tanúsítvány nem garancia arra, hogy minden tökéletes, csak arra, hogy a gyártásnál igyekeznek minőségi munkát végezni. Azért hiba lehet, csak viszonylag kevés lesz. De erről nem sikerül meggyőzni a Szilánkot. Ők nem is akarnak olyanról hallani, hogy az ő üvegük hibás, mert olyan nincs. Persze úgy könnyű kijelenteni, hogy nincs hiba, ha nem ismerik be, hogy hiba van...

Miután nem voltam meggyőzhető, a következő adu-ászt húzta elő a szilánk: Ők csak a megrendelővel állnak kapcsolatba, kifogásokat is csak tőlük fogadnak el, sőt, a minőségi tanúsítványt is csak nekik hajlandóak bemutatni. Velem nem foglalkoznak. Arra a felvetésre, hogy az megrendelő – azaz az ablak gyártója – már megszűnt, csak annyit reagáltak, hogy így jártam.

Sajnos semmit nem sikerült elérnem velük, annak ellenére, hogy szerintem az ablak jelenlegi tulajdonosa, és az üveg gyártója között jogi kapcsolat lehetséges. A problémámat ki se vizsgálták, esélyt se adtak arra, hogy bebizonyítsam, hogy ez egyszer hibás üveg került ki a gyárból. Ők azóta is azt hiszik, hogy minden szép, és minden tökéletes.