Mint sokan mások, én is a munkahelyi ebédemet ételfutároktól rendelem. Több ételfutárt is kipróbáltam már, és csak azért váltottam időnként ételszállítót, hogy változatosabban étkezzek. Egy kivétellel.
Itt sem az étellel volt a probléma, hanem a futárral gyűlt meg a bajom. Többször is. Kezdődött azzal, hogy volt, amikor az utca végén a munkatársam kezébe nyomta a kajámat, hogy hozza már be, mert ő siet. Már nem azért, de nem a munkatársamat fizetem, azért hogy házhoz hozza a kajámat, és őt se azért fizetem, hogy az utca végéig elvigye. Kicsit el van tévedve...
A második konfliktus egy kiszakadt kajás dobozzal kezdődött. (Mivel nem kézbe adja, hanem a konyhában szó nélkül leteszi (ha nem az utca végén :)), így csak étkezéskor vettem észre, hogy a doboz ki van szakadva). Első alkalommal nem is szóltam érte, hát előfordul az ilyen.
Néhány napra rá, megint kiszakadt ételt hagyott a konyhában. Ez már elég erőteljesen fel volt szakadva, a higiéniai követelményektől már fényévekre járt... Másnap szóltam a többieknek, ha jön a futár, addig ne engedjék el, amíg fel nem érek. Így is lett. Szóvá tettem neki a dolgot, erre mérhetetlenül felháborodott, hogy hogy merem én ezt megszólni neki! És amúgy se lehetett semmi baja, mert itt az utcánkban dobta le (!) és akkor szakadt ki. Sajnos nem sikerült meggyőznöm, hogy ez azért nem normális, úgyhogy írtam is egy levelet a szállító cégnek. Amit végül nem küldtem el, gondolván teszek még egy próbát, hátha a futár összekapja magát a beszélgetésünk hatására.
A következő problémát egy kimaradt ebéd jelentette. Egyik nap a megyek enni, és azt veszem észre, hogy nincs ebédem. Pechemre aznap jó későn akartam ebédelni: fél háromkor, és ebből adódóan már igencsak éhes voltam. Nosza körbekérdeztem mindenkit, hogy ki ette meg előlem az ebédet, esetleg látta-e valaki a kajámat, vagy a futárt, de senki nem tud semmit.
Felhívom a kajaszállítót, hogy mégis mikor fogják meghozni az ebédem? Ők a futárt hívják, majd teljes lelki nyugalommal közlik, hogy a futárnál nem maradt ebéd. Dögöljek éhen. Persze semmi elnézés kérés, meg sajnálkozás. Semmi. Így jártam. Kérdezem tőlük, hogy ilyenkor mi van? A válasz, hogy kaját már nem kapok, mert nincs mit, de a pénzemet majd valamikor visszakapom (ugyebár egy hétre előre volt fizetve).
Ezzel részemről betelt a hócipőm a szállítóval, így következő héten nem is tőlük rendeltem. De azért a pénzemet vártam vissza, mind hiába. Következő hét végéig még mindig nem járult színem elé a futár sűrű bocsánatkérések közepette. Nosza felhívom őket újra. A nő, aki felveszi a telefont, semmiről nem tud, arról főleg nem, hogy én majdnem éhen haltam miattuk. Panasz nincs beírva hozzám. Azért megígértetem, hogy kifizetik, akkor is, ha az életben többet nem rendelek tőlük. Rendben.
Az események kezdetére kerek két héttel ismét veszem a fáradtságot, hogy telefonáljak. Igaz, a tétel csak 540 Ft, de ez elvi kérdés. Ha többet költök telefonra, akkor is!
Na szóval felhívom őket. Közlöm a nővel, hogy két hete pénteken nem kaptam kaját. Mire a nő: „És azóta mit csinált???” Elmagyaráztam neki, hogy már kétszer telefonáltam ez ügyben, tehát nem most vettem észre, hogy két hete kimaradt egy ebéd. Szóval én igyekszem, ellenben a kajaszállítóval. Később kiderül, hogy a második telefonhívás alkalmával is vele beszéltem, és emlékszik rám. Innentől sínen voltam. A nő félretette a telefont, de még hallottam mit mond:
„Az ügyfél már két hete várja vissza a pénzét! Én ideírtam nektek! Erre se vagytok képesek! Ide lett téve! Miért nem intéztétek el!!! Az ügyfél eztán nem rendel tőlünk kaját!!!!!”
Meg is lepődtem nyomban. (később a munkatársaim lehűtöttek, amikor meséltem nekik: mi van, ha csak ő volt a szobában, és csak meg akart győzni, hogy segít nekem? :) )
Majd sűrű elnézések közepette megígérte, hogy megkapom a pénzem.
És no lám: 10-15 percre rá csöngetnek, és engem hívnak. A bunkó paraszt tapló futárcsávó áll az ajtóban. Közli, hogy ELNÉZÉST, de máskor nem volt ideje visszahozni a pénzem, csak most sikerült... És kezembe nyomott 700 forintot. Adnék vissza belőle, de azt mondja: nem kell, hagyjam csak... És elviharzott!!!
Ez egy magyarosra sikerült siker sztori: borravalót is kaptam! :)
